Mesélő tájak és fafaragványok

Kovács Emil Lajos a híres régi nagybányai festőiskola hagyományainak továbbvivője. Fő témái közé tartozik a bányászvidék, vagyis a nagybányai és felsőbányai táj, mindezek mellett sok-sok más témát is ugyanolyan izgalmasan mutat be tájképfestészetében. Színvilága különleges és csodálatos. A vernisszázson Szatmári Elemér református lelkipásztor ismertette a két művész életútját, pályáját, és méltatta alkotásaikat. A szuggesztív tájképekhez illő versidézeteket is válogatott erre az alkalomra, hangsúlyozván: megjelenültek a festményeken olyan helyek, vidékek, ahol „zöldebb a zöld, és az alma bévül is piros”. A méltató hozzáfűzte: „minden képben ott egy szelet kenyér; minden kép egy hazatérés”.

Kóter László elsősorban monumentális, hatalmas szobrok faragója. Akár egész parkot benépesít munkáival, történelmi alakok életnagyságú vagy annál is nagyobb szobraival, vagy a hegyek, bányák félelmetes őseinek alakjait faragja ki rövid idő alatt a rendelkezésére álló fából, együttműködve a nyersanyaggal, annak formája és alakot mutató sajátossága szerint. Most, mivel a tél igencsak bezárta, műtermeiben próbált olyan figurákat megörökíteni, amelyek vagy a vallásos témák szereplői, a mesebeli gondolatvilág alakjai, vagy éppenséggel az absztrakt stílusban látott mondanivaló reprezentánsai. Gyönyörű kisméretű szobrok, melyek bármelyik lakásban első helyet foglalhatnának el a dísztárgyak gyűjteményében.

A két elválaszthatatlan jóbarát kivételesen elkötelezett és kiváló tevékenységével a Felsőbánya Monte Medio Értékei elnevezésű alkotótáborok állandó résztvevője és a bányavidék művészeti kincsestárának gyarapítója.

A tárlatnyitón jelen lévő váradi érdeklődőket és a Szatmárnémetiből érkezett vendégeket Gavrucza Tibor galériavezető üdvözölte. A szatmári művészek elmondták: örvendenek a lehetőségnek, hogy Váradon is kiállíthattak, s köszönetet mondtak Popon Krisztinának, a TEG alkotói csoportja tagjának, a tárlat főszervezőjének. A  megnyitón Thurzó Sándor József brácsaművész muzsikált. Az esemény befejezéseként Tóth Ágnes váradi író, költő, újságíró örvendeztette meg a résztvevőket néháy olyan versével, amelyeket Kovács Emil Lajos festményei ihlettek.

Fotók: Bánházi Gyöngyi