Érolaszi

Érolasziban ismét lesz közösségi tér

A közigazgatásilag Székelyhíd városához tartozó kis falucska, Érolaszi egyik legnagyobb gondja a kultúrház hiánya. Többszöri próbálkozással sem sikerült az immár idültté vált problémát megoldani, de most mintha felsejlene a fény az alagút végén.

Katedra és köszméteföld

Manapság egyre többen mellékfoglalkozást is felvállalnak a napi nyolc óra munka mellé. Ki némi pluszjövedelem reményében próbálkozik, ki hobbiként keres tartalmas elfoglaltságot önmaga és családja számára. Érolasziban KARANCSI BÉLA a katedrától felállva zöldellő ligetben teszi hasznossá magát.

Kultúrházuk is lesz a szorgos gazdáknak

Feltételezések szerint Itáliából betelepített lakosok hozták létre a XI–XII. században a mai Érolaszit. Az első írásos említése a XIII. századból származik. A zömmel magyarlakta érmelléki faluban a kevés otthon maradt fiatal család gazdálkodik.

Ahonnan gyümölcs kerül az asztalra

Székelyhidat elhagyva, még mielőtt beérnénk Érolasziba, a macskaköves út melletti domboldalon található KÉCZ ATTILA birtoka. Sok munkával, kitartással irigylésre méltó gyümölcsöst telepített szülőfaluja peremén az olaszi gazda.

Állatorvos a tyúkfarmon

Manapság nem sok babér terem a diplomás mezőgazdászok, állattenyésztők számára. Ahogyan egy traktort vezetni tudó ember már szakképzettnek gondolja magát, éppúgy a nadrágszíjparcellákat birtoklók többsége is az agronómusok tudományát ismerni vélőnek tartja magát. Az állattenyésztőkről és az ágazathoz kötődő „kuruzslókról” nem is beszélve. Pedig az állatdoktorok tudománya nem akasztható le nagykabátként a fogasról, hisz a „páciens” még azt sem tudja közölni, mi a panasza, hol fáj.