Érkeserű

Az igehirdetés extrém formája

A véletlen úgy hozta, hogy LENDVAI ZOLTÁN JÁNOS plébánossal, a világhírnek örvendő gördeszkás pappal az Érmelléken találkoztam. Érkeserű plébánosa, Mihály Balázs hívta meg a falu római katolikus templomának búcsúünnepére.

Nyúlszeretet Érkeserűben

Manapság felkapja a fejét az ember, ha arról szerez tudomást, hogy egy fiatal nem az internet, a modern kommunikációs eszközök társaságában tölti szabad idejének a nagy részét, hanem sportol, természetet jár, állatokat tart. Az érkeserűi DANDÉ CSONGOR szenvedélyes nyúlász.

Hallatja a hangját az építkező gyülekezet

Érkeserű magyar közösségének döntő többsége (80 százaléka) a református hitet vallja. Lélekszámuk 577 fő, közülük 377-en egyházfenntartók, 120 a gyermek, 80 személy pedig vallja a hitet, de nem támogatja az egyházat. A presbitérium 15 tagú, templomuk 300 férőhelyes. Jelenlegi lelkipásztoruk, OROSZINÉ ZIH MAGDA 2003 szeptemberétől áll a református közösség élén.

Kincsőrzők találkoztak Nyíradonyban

Regionális népzenei találkozón vettek részt az Érkeserűi Népdalkör, a székelyhídi Búzavirág Népdalkör és a Férfikórus tagjai. A magyarországi rendezvény nem verseny, egymás kultúrkincseinek megismerése és megtartása a fő cél.

Imádsággal és énekkel dicséri Istent

MIHÁLY BALÁZS plébános három érmelléki település – Érkeserű, Értarcsa és Éradony – római katolikus közösségének lelki gondozását végzi. A plébániai hivatal Keserűben van, bár a legtöbb katolikust Adonyban tartják számon. Ettől azonban egyik településen sem kerülnek hátrányba a hívek.

Csécsi Nagy Imre orvos, tanár, mineralógus

Az Érmellék fia, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja debreceni professzorként, számos tankönyv és tanulmány szerzőjeként, különböző tudományágak magyar szaknyelvének megteremtőjeként jeleskedett.

Három nemzedék a szövőszéknél

Az érmelléki emberek nemcsak a nád és a gyékény megmunkálásában, a leleményes népi halászatban, hanem a szövés-fonásban is otthonosan mozogtak. Az érkeserűi BALAJTI IRÉN még ismeri a mesterség fortélyait, édesanyjától tanulta, és unokájának adja tovább.

Mesefalu az Érmelléken

Számadó Ernő vágya, jóslata beteljesedett, ő valóban az ifjúság költője lett. Ezt mutatja az is, hogy Érkeserűben róla nevezték el az évről évre egyre sikeresebben megrendezett szavaló- és mesemondóversenyt.

Számadó Ernő újra mesélt

Advent harmadik vasárnapján, a várakozás ünnepén a reménycsillag által Érkeserűbe tájoltatott költőre, mesemondóra, Számadó Ernőre emlékeztek a lápvilág fővárosában.

Oldalak