História

A vízellátás kezdetei

Ma már természetesnek tűnik, hogy a lakásokban folyik a víz a csapokból. Sok helyen már a meleg víz is. Mindez azonban nem volt mindig így. Az alábbiakban a nagyváradi vízhálózat kiépítésére tekintünk vissza.

A magyar építészet nagymestere (1.)

A Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját – közöttük Várad emblematikus Fekete Sas Szállodáját – álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

Kék macska a vendéglő cégtábláján

A XIX. és XX. század fordulóján Nagyvárad bővelkedett jobbnál jobb vendéglőkben. Közöttük is talán a legnagyobb népszerűségnek a kisvendéglők örvendtek. Ilyen volt a Kék Macska is.

Ami a könyvből kimaradt

Legújabb Régi képeslapok, régi történetek című kötetemben Nagyvárad-Újvárost mutattam be. De azóta is gyűltek újabb képeslapok. Ezekből adok közre most kettőt.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

Szépül a Bémer tér

Nemrég újították fel a Bémer (ma Regele Ferdinand) tér keleti frontján levő egykori Stiedl-féle házat. A városvezetés azt tervezi, hogy néhány éven belül a tér teljes házállománya új köntöst kap majd.

Amit a színházról tudni illik

A nagyváradi eklektikus építészet egyik legszebb példája a színház épülete. Legdíszesebb része a neoklasszicista főhomlokzat, a főtengely kiemelésére a középrész elé nyílt oszlopos csarnokot – portikuszt – tervezett a bécsi Fellner és Helmer cég, háromszögű oromzattal, azaz timpanonnal.

A legnagyobb magyar „nemíró” (2.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. Kettejük viszonyának bizarr keretet nyújtott a Szűts szerkesztette Színházi Újság.

Volt egyszer egy Kis Pipa

Hajdanán Nagyvárad egyik emblematikus kisvendéglője a Szent János utca 5. szám alatti Kis Pipa volt. Hírnevét, közkedveltségét nem az elegáns berendezése, hanem a kifogástalan kiszolgálás, a jó és olcsó ételek és italok adták.

Oldalak