História

Apja Kanadából, ő Magyarországról jött haza az Érmellékre

Vannak emberek, akiknek életútja regénybe illő. Akik akkor is vállalják a kockázatot, amikor mások elkerülik. Ilyen a Székelyhídon élő, szalacsi származású SZABÓ TIBOR agrármérnök, aki arról híres, hogy 1988 júniusában családjával, feleségével és öt gyermekével átszökött Magyarországra. No meg arról, hogy néhány év múlva visszajött.

Az Ullmann-palota tervezője

Mai ismereteink szerint a nagyváradi születésű Löbl Ferenc építésznek egyetlen alkotása valósult meg szülővárosában, az Ullmann-palota. Az emlékezést rá az teszi időszerűvé, hogy ebben az évben van az építész halálának 75. évfordulója.

A magyar építészet nagymestere (3.)

A Bihar megyei Rév szülötte, Jakab Dezső – alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A közvilágítás kezdetei

A XVIII. században még csak olajmécsesek világítottak Nagyvárad utcáin, majd 1873 novemberétől bevezették a gázvilágítást, de a nagy előrelépést 1903 decemberétől a villanyvilágítás jelentette.

A magyar építészet nagymestere (2.)

Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg, az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A vízellátás kezdetei

Ma már természetesnek tűnik, hogy a lakásokban folyik a víz a csapokból. Sok helyen már a meleg víz is. Mindez azonban nem volt mindig így. Az alábbiakban a nagyváradi vízhálózat kiépítésére tekintünk vissza.

A magyar építészet nagymestere (1.)

A Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját – közöttük Várad emblematikus Fekete Sas Szállodáját – álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

Kék macska a vendéglő cégtábláján

A XIX. és XX. század fordulóján Nagyvárad bővelkedett jobbnál jobb vendéglőkben. Közöttük is talán a legnagyobb népszerűségnek a kisvendéglők örvendtek. Ilyen volt a Kék Macska is.

Ami a könyvből kimaradt

Legújabb Régi képeslapok, régi történetek című kötetemben Nagyvárad-Újvárost mutattam be. De azóta is gyűltek újabb képeslapok. Ezekből adok közre most kettőt.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

Oldalak