Albis

Albisra hazatért az Ér-kupa

Nagy izgalommal, lelkesedéssel készültek az albisiak a május 27–28-án megrendezett Ér-kupa kézilabda-vetélkedőre.

Ér Kupa Éradonyban

Az Érmellék kiemelkedő sporteseményének számító Ér Kupa meccseit május utolsó előtti hétvégéjén rendezték meg Éradonyban. Az eddig 52 alkalmat megért kézilabdagálára a térség nyolc településéről érkeztek általános iskolák leány- és fiúcsapatai.

Kevésből gazdálkodtak

Bihar megye északnyugati részén, az Értől keletre fekszik az Érmellék két jelentős települése, Érbogyoszló és Albis, melyek 1950 óta közigazgatásilag egy községet képeznek, Érbogyoszló központtal. Vasúttól, fő közúttól mindkettő távol esett. Az elszigeteltség fékezte ugyan a gazdasági fejlődést, de segítette a helyi néphagyományok életben tartását.

Szárba szökött Vadrózsák

Az Érmelléken egyre több település büszkélkedhet azzal, hogy kórusa, népdalköre vagy dalárdája van. A közigazgatásilag Érbogyoszlóhoz tartozó Albis sem akart kimaradni a sorból.

Egyéves az ABISZ

Március 8-án ünnepelte megalakulásának első évfordulóját az Albis–Bogyoszlói Ifjúsági Szövetség (ABISZ). Szombat délután az érbogyoszlói községháza gyűléstermében ünnepeltek a szervezet tagjai.

Tisztelgések a nemzeti gyásznapon

Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tábornokokra és Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre emlékeztek szombat délelőtt Nagyszalontán a Kossuth-szobor tövében.

Edényt gyúrnak Albison

Ritka látványosság fogad az albisi Sárkány családban, formás vázák, haspók edények sorjáznak a polcokon. Csabának nem kell messzire menni a munkahelyére, nem zötykölődik villamoson, türelmetlen autósok nem tülkölnek rá minduntalan, hogy már jól felcukkolva kezdje a napot. Kitárja lakása ablakait, mélyet szippant a virágillatú tavaszban, amihez lombok alól kapja a trillát. Nyújtózkodni is marad ideje, nem kési le a vén „hatost”, hisz lakása alatti garázsszerű pincerészben alakította ki munkahelyét. Róla igazán el lehet mondani, hogy maga gyúrja a kenyerét, bár liszt helyett agyagból van a tészta.

Szenvedésről alázattal az albisi imahéten

Az albisiak nemcsak az Irinyiekre lehetnek méltán büszkék, de református templomuk is a térség egyik ritkaságszámba menő műemlék épülete. Az istenháza a XIII. században épült, sajátossága a torony alatt lévő keresztboltíves szentély.

Egy felfedezés története

Szabó József diószegi születésű margittai neonatológus szakorvos, egyik kedvtelése a helytörténet, ilyen téren több levéltári kutatást is végzett, melyek egyik jelentős eredménye, hogy hiteles dokumentumokkal tudjuk immár igazolni: a Bihar megyei Albis a szülőhelye a gyufa feltalálójaként közismert Irinyi János vegyésznek, akárcsak az öccsének, Józsefnek, aki író, hírlapíró, ügyvéd volt, az ő javaslatára foglalták 12 pontba az 1848-as forradalom követeléseit. Alább a helytörténésznek az Irinyieket érintő kutatása krónikáját adjuk közre.

Oldalak