Szilágyi Aladár

A Rhédeyek Váradon (2.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A váradi kapitány inkább tanáccsal, mint karddal szolgált a Rákóczi Zsigmond után trónra lépő Báthori Gábornak. Hathatósan működött közre a hajdúmozgalmak lecsendesítésében, illetve a Magyarországgal való egyezség létrehozásában, és megtartotta Erdélynek Végváradot.

A Rhédeyek Váradon (1.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A Rhédeyek a XIII. század derekán tűntek fel Heves megyében mint előkelő földbirtokosok. Legvalószínűbbnek az Aba nemzetségből való eredeztetésük tűnik. Zsigmond korában Nógrádban is jelentős földterületeket birtokoltak. Mohács után viszont szinte minden birtokuk a török hódoltság alá került. A birtokvesztés következtében a Rhédeyek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a katonai pálya maradt.

A magyar építészet nagymestere (3.)

A Bihar megyei Rév szülötte, Jakab Dezső – alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A magyar építészet nagymestere (2.)

Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg, az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A magyar építészet nagymestere (1.)

A Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját – közöttük Várad emblematikus Fekete Sas Szállodáját – álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

A legnagyobb magyar „nemíró” (2.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. Kettejük viszonyának bizarr keretet nyújtott a Szűts szerkesztette Színházi Újság.

A legnagyobb magyar „nemíró” (1.)

SZŰTS DEZSŐ (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, a Nagyvárad, majd a Nagyváradi Napló, végül a Szabadság munkatársa. Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A váradi éjszakai élet egyik különleges, bohém alakja a múlt századfordulón.

Bihari Sándor festőművész

(Rézbánya, 1855. május 19. – Budapest, 1906. március 28.) Egyik méltatója, Fónagy Béla szerint az ifjan nyomorgó művész a pálya csúcsára érve népszerűségben Munkácsy Mihállyal vetekedett. Nagyvárad városa tőle rendelte meg a „Zsigmond és Ulászló találkozása Szent László sírjánál” című, a városháza nagytermébe szánt festményt.

Az ellenreformáció úttörője (3.)

TELEGDI MIKLÓS (Mezőtelegd, 1535 – Nagyszombat, 1586) a nagyszombati papnevelő tanára, pécsi püspök, esztergomi érseki helynök, nyomdaalapító, hitszónok és hitvitázó volt. A felsorolás korántsem teljes.

Oldalak