Szilágyi Aladár

A Rhédeyek Váradon (4.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

Hősünket a prágai udvar intrikái, nehezen kezelt hajdúi egy részének Bethlen elleni árulása sem volt képes megfélemlíteni. Megmaradt a fejedelem hűségén, és betegágyából hadra kelve fényes győzelmet aratott a pártütők fölött.

A Rhédeyek Váradon (3.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A váradi kapitány Báthori Gábor tragikus elhunytáig megmaradt a fejedelem hűségén. Sógora, Bethlen Gábor trónra lépése után Erdély új urának legfontosabb támasza lett. A két férfiú vállvetve védte meg Végvárad erősségét a prágai udvar követelőzései ellen.

A Rhédeyek Váradon (2.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A váradi kapitány inkább tanáccsal, mint karddal szolgált a Rákóczi Zsigmond után trónra lépő Báthori Gábornak. Hathatósan működött közre a hajdúmozgalmak lecsendesítésében, illetve a Magyarországgal való egyezség létrehozásában, és megtartotta Erdélynek Végváradot.

A Rhédeyek Váradon (1.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A Rhédeyek a XIII. század derekán tűntek fel Heves megyében mint előkelő földbirtokosok. Legvalószínűbbnek az Aba nemzetségből való eredeztetésük tűnik. Zsigmond korában Nógrádban is jelentős földterületeket birtokoltak. Mohács után viszont szinte minden birtokuk a török hódoltság alá került. A birtokvesztés következtében a Rhédeyek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a katonai pálya maradt.

A magyar építészet nagymestere (3.)

A Bihar megyei Rév szülötte, Jakab Dezső – alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A magyar építészet nagymestere (2.)

Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg, az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A magyar építészet nagymestere (1.)

A Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját – közöttük Várad emblematikus Fekete Sas Szállodáját – álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

A legnagyobb magyar „nemíró” (2.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. Kettejük viszonyának bizarr keretet nyújtott a Szűts szerkesztette Színházi Újság.

A legnagyobb magyar „nemíró” (1.)

SZŰTS DEZSŐ (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, a Nagyvárad, majd a Nagyváradi Napló, végül a Szabadság munkatársa. Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A váradi éjszakai élet egyik különleges, bohém alakja a múlt századfordulón.

Oldalak