Köröstárkány

Nóta és új harang szólt a Fekete-Körös völgyében

Ezúttal is bebizonyosodott, hogy mennyire fontos a szórványban élő magyarok számára minden közösségi rendezvény. Erőt ad a küzdelmes hétköznapokra, bátorítás, hogy mellettük állnak, nem feledkeznek meg róluk. Ennek fényében állították össze az idei eseménysor programját is annak kigondolói.

Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok ötödször

A szeptember elején megtartott háromnapos eseménysor nyitónapján, pénteken a hagyományokhoz híven néptánctalálkozóra került sor Belényesújlakon. A magyar népviseletbe öltözött közel háromszáz táncos ritka látványosság volt a faluban.

Istenhitről, emberségről, magyarságtudatról

Változatos programkínálattal rukkoltak elő a IV. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok szervezői. A szórványban élő magyarokat összefogó eseménysorozat szeptember első hetében zajlott le Belényesben, Belényesújlakon és Köröstárkányban.

Tárkányban áhítattal kezdik a napot

Ez év nyarától új lelkipásztora van a Köröstárkányi Református Egyházközségnek. Az addigi lelkészt, Szakács Zoltánt SEBESTYÉN LÁSZLÓ EDE váltotta a szószéken.

Ünnep a szórványban

Változatos ruhatárral kellett készülniük mindazoknak, akik részt vettek a szeptember első hetében megrendezett III. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon. Az időjárással a nézőknek kellett számolniuk, a táncosoknak meg a rakott szoknyákkal.

Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok harmadszor

Harmadik alkalommal szervezik meg a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A szeptember 4–6. között Várasfenesen, Köröstárkányban és Belényesben megtartandó szórványünnep részleteiről BORSI LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalmi kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott.

Bartók Béla mellszobra áll majd Köröstárkányban

Az ötletgazda, SZAKÁCS ZOLTÁN köröstárkányi református lelkész, MIKLÓ ERNŐ helyi RMDSZ-elnök, SZABÓ ÖDÖN parlamenti képviselő, az RDMSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és BORSI LÓRÁNT, a Tulipán Kaláka Egyesület vezetője sajtótájékoztatón számolt be Bartók Béla mellszobrának elkészültéről. A szobrot haza is vitték Tárkányba.

Szorgalmas fóliások a Fekete-Körös mentén

Köröstárkány nevének hallatán sokaknak csak az 1919-es nagypénteki magyar tragédia jut eszükbe, a brutálisan meggyilkolt helybeliek, az özvegyek, az árván maradt gyermekek. A megrémült falu, ahol hosszú ideig kísértett, kísért a trauma, a félelem, hogy a gaztett bármikor megismétlődhet. Pedig e szép fekvésű település az ott élők szorgalmának köszönhetően másmilyen ismertségre is szert tett az évszázadok során.

Szórványban élők ünnepe

Második alkalommal szervezik meg Bihar megyében a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette BORSI IMRE LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke és GRIM ANDRÁS szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnök.

Míves, díszes csűrkapuk

Dr. Kós Károly néprajzkutató az 1970-es években bejárta a Belényesi-medence magyar falvait, és nagyon szép, szakszerű leírást adott a köröstárkányi szárazkapuk bádogozott díszeiről (Dr. Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976). A csűrkapuk bemutatásával és díszeik leírásával foglalkozunk, ezt eddig még nem dolgozták fel.

Oldalak