Pásztorra talált Margittán a baptista közösség

A margittai magyar baptisták majdnem fél évtizeden át helyi lelkipásztor irányítása nélkül gyakorolták hitüket. Sokáig kutakodtak, kerestek, míg végül DÓCZI TIBOR személyében megtalálták pásztorukat, s ő el is fogadta meghívásukat. Befogadó, szerető közösségre talált Margittán, megszerette a helyet, és ma már otthonának tekinti.

Dóczi Tibor a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson született ikergyerekként 1982-ben. Emlékei szerint szülei elég rossz házasságban éltek, a válás gondolata is felmerült. Édesapja kicsapongó életet élt, de istenkereső ember volt. Különböző gyülekezetekbe járt, míg végül a baptista közösségben megtalálta az utat, amit keresett. Ettől kezdve sokat változott, rendszeresen járt a közösségbe, hűséges lett feleségéhez, abbahagyta az ivást, nem volt agresszív. Felesége, látva férje óriási változását, úgy döntött, elmegy abba a gyülekezetbe, mely ezt a változást előidézte. Ő is megszerette az ottani hangulatot, igehirdetést, és együtt járt a férjével a közösségbe, családi életük is helyrejött. Gyermekeiket is magukkal vitték, így váltak ők is hithű baptistává. Dóczi Tibor iskoláit Maroskeresztúron kezdte, majd Marosvásárhelyen járt szakközépiskolába, finommechanika szakon. Ott érettségizett, utána a kertészeti főiskolán folytatta tanulmányait, 2005-ben diplomázott mint kertészmérnök.

– Hogyan válik egy kertészmérnök baptista lelkipásztorrá?

– Ez a történet visszanyúlik középiskolás koromba. Fiatalként én is jártam a magam feje után, kezdtem belemerülni a kicsapongó életbe. Egyszer elmentem egy keresztyén táborba, ott láttam, hogy a baptista fiatalok visszafogott életvitellel is igazán boldogok. Próbáltam én is keresztényi életet élni, és valahol belül már motoszkált bennem az, hogy lelkipásztor legyek. Mindemellett a kertészeti főiskolát választottam, mert a növényeket is nagyon szerettem. A főiskola után egy évig Angliában, egy bibliaiskolában tanultam, ott végleg kikristályosodott bennem, hogy engem az Úr lelkipásztornak hívott el. Hazatértem után, 2006-ban sikeresen felvételiztem a nagyváradi Emanuel Baptista Egyetemre, és 2010-ben diplomáztam.

– Gondolom, ezzel ön is megtalálta azt az utat, amit keresett. Hol kezdte el a szolgálatot?

– Meghívtak Sepsiszentgyörgyre lelkipásztornak, örömmel elfogadtam. Közben 2013-ban megnősültem. Feleségem sürgősségi szakorvos, jelenleg a legszebb hivatást tölti be, gyermekeinket neveli. Három kislányunk van, a legidősebb három, a legkisebb féléves. Születési sorrendjükben: Virág, Zonga és Kamilla. Emellett a feleségem nagyszerű segítőtársam a munkámban is. Margittára 2017 tavaszán kaptam a meghívást. Egy ideig vívódtunk, mert szerettünk Székelyföldön lenni, de végül megértettük, hogy ide küldött bennünket az Isten, és elfogadtuk a felkérést. Augusztustól kezdtem el a baptista lelkészi feladatok ellátását Margitta városában. Nagyon kedvesek itt az emberek, szeretünk itt lenni. Ameddig a közösségnek és a városnak hasznára tudunk lenni, maradunk.

– Elégedett a gyülekezettel, a körülményekkel?

– Szeretettel jöttünk, és úgy fogadtak bennünket. Elégedett vagyok a gyülekezettel, de van még rengeteg feladat, amit teljesíteni kell. A gyülekezetet mindenképpen fejleszteni szeretnénk. Ennek három szakasza van: nagytakarítás közösségi szinten, építkezés és terjeszkedés. A nagytakarítás azt jelenti, hogy életünkből mindent, ami nem Isten szerint van, ki kell küszöbölni. El kell hagyni a káros szenvedélyeket és a bűnöket. Ezután lehet építkezni, főleg lelkileg. Fontosnak tartom az ifjúság nevelését, ezért ifjúsági órákat fogunk tartani és közös kirándulásokat szervezni, melyeken a szórakozás mellett lelki üzenetet is közvetítünk. Az iskolások hittanoktatását vasárnaponként az imaházban oldjuk meg. Hidakat szeretnénk építeni a város felé, ezek lelki tanításban vagy akár délutáni iskola formájában testesülnének meg. A lelki mellett a fizikai környezetet is úgy kell kialakítanunk, hogy az emberek szívesen járjanak az imaházba, jól érezzék ott magukat.

– Kérem, beszéljen a terveiről!

– A fő célom az, hogy Isten tanítványaivá váljanak a margittai és a környékbeli magyar baptista hívek, szeretném, hogy a gyülekezetben még inkább megnyilvánuljon Isten jelenléte, az emberek ébredjenek rá bűneikre, és szabaduljanak fel ezek terhei alól. Keresem a közös hangot a fiatalokkal, hogy ne csak lelkészük, hanem barátjuk is legyek. Az imaházon kívül, a hétköznapi életben is igyekszem minél több időt együtt tölteni velük. Emellett a fiatalokkal és az idősebbekkel együtt szeretnénk vasárnaponként, istentisztelet után közös ebédet szervezni.

– Hány hívet számlál közösségük?

– Jelenleg 70-80 úrvacsorázó tagunk van, őket általában 40 hozzátartozó kíséri el az istentiszteletekre. Ők azok, akik nem merítkeztek még be, de járnak az imaházba, vagy még gyerekek. A bemerítkezés (keresztelkedés) nem korhoz kötött, kérésre történik. Híveink ezzel válnak teljes jogú taggá, és ettől kezdve vehetnek úrvacsorát. Egy átlagos vasárnapon 40-60 személy van jelen az istentiszteleteken. Ezt én jó aránynak tartom, de szeretném, ha még többen lennénk. Azért imádkozom és szolgálok, hogy itt Margittán és a környéken az emberek élő kapcsolatba kerüljenek Jézus Krisztussal, megtapasztalják Isten szeretetét és munkáját életükben. Szülőföldjükön maradva az evangélium élő reménységét adják át másoknak is, ez a legnagyobb küldetése az Istenben hívő embernek.