Gyógynövény-ábécé (171.) – Vízi peszérce (Lycopus europaeus L.)

Az ajakosvirágúak családjába, a gyöngykölesek nemzetségébe tartozó évelő vízinövény. Nedves helyeken, vizek partján, láperdőkben, árkokban terem. Román neve: cervană.

Szára négyzetes, magassága az egy métert is eléri, sőt néha meghaladja. A középső és a felső levelek bevagdaltan fűrészeltek, lándzsás vagy hosszúkás tojásdadok, az alsók lantosan hasadtak. Csomókból nőnek ki, a szár átellenes oldalán. Júniustól szeptemberig virágzik, kis fehér vagy halványrózsaszín virágai a levélhónaljakból nőnek. A párta négyhasábú, belül vörös pettyes, benne két termékeny porzó van.

A föld feletti részek kávésavat és az abból keletkező litoszpermsavat tartalmaznak, ez utóbbi depszid jellegű, antihormonális hatású. Gátolja a nemi mirigyekre ható és a pajzsmirigy működését befolyásoló hormonokat, melyeket az agyalapi mirigy termel. Gyógyszeripari készítményeit a pajzsmirigy fokozott működésének kezelésére használják, valamint az ezen alapuló pszichoszomatikus keringési zavarok, a havivérzést megelőző emlőfájdalom enyhítésére. Nyugtató hatású, ezért köhögéscsillapításra is alkalmas.

A népi gyógyászatban a föld feletti részeket gyűjtik még virágzás előtt. Zölden vagy szárítva-porítva, teáját és tinktúráját is használják. Pajzsmirigy-túltengésre a nyers növény leve vagy teája iható. Külsőleg a friss növény leve segíti a sebgyógyulást, ugyanígy a főzetével készült borogatás vagy lemosás.

Pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedők, állapotos vagy szoptató nők számára nem javallott.