Könyvtáros a kastélyban

A bihardiószegi Zichy-kastély részleges felújítása az olvasóknak is örömöt szerzett, hisz két teremben könyvtárat alakítottak ki. DURKÓ IRÉN a jelenlegi vezetője az összevont községi és iskolai könyvtárnak.

A XVIII. század elején Bihardiószegen épült Zichy-kastély sorsa megpecsételődni látszott, miután 1930-ban állami tulajdonba került, állaga évről évre romlott. A közel 1800 négyzetméteres épület alatt a régióban egyedinek számító, 1535 négyzetméteres borospince húzódik. A B kategóriájú műemlék épület egy részét nemrég sikerült felújítani. A könyvtár ennek köszönhetően kerülhetett méltó helyre; ennek az olvasók mellett leginkább Durkó Irén könyvtáros örül.

Mielőtt a jelen dolgairól fonnánk a szót, dr. Szabó József falumonográfiájából szemezgetünk az intézmény vezetőjével. Hamar kiderül, hogy régen könyvszerető emberek voltak a bihardiószegiek. 1859-ben Olvasó Egylet alakult. Az értelmiséget tömörítő Úri Casinónak is volt saját könyvtára, a mintegy 700 kötetet a kaszinó megszűnésekor, 1886-ban a Népkör vette át. A XIX. század vége felé létrehozták a községi könyvtárat, az 1000 kötettel állt az olvasni szeretők rendelkezésére. Ugyanebben az időben a vincellérképző is megalakította a maga tékáját, és az Ipartestület sem adta náluk alább, még szaklapokra is előfizetett. Az országrész elcsatolása a könyvtárak sorsát is megpecsételte. 1951-ben alakult meg ismét a községi könyvtár, s a múlt század ’80-as éveiben már 21 000 kötettel várta az olvasókat.

Durkó Irén 2003-ban vette át az iskolai könyvtár vezetését, majd három évvel később a községi könyvtár is az ő keze alá került. Nehezen ment akkoriban a munka, állandó helyhiánnyal küszködtek, egy osztályterembe zsúfolták be a több ezer kötetet. A mostani „rezidenciára” 2015 tavaszán költöztek be, itt megfelelő tér áll a rendelkezésükre. A községi könyvtár állománya 8000 kötet, az iskolaié 14 500. Bár külön nyilvántartást vezetnek, ez semmiben sem gátolja az olvasókat: felnőttek is kikölcsönözhetnek az iskolai könyvtárból, ahogyan diákok is igénybe vehetik a községi tulajdont.

A könyvek fele-fele arányban magyar és román nyelvűek, többnyire szépirodalmi művek, emellett szakirodalom, folyóiratok is várják az érdeklődőket. Örömmel konstatáljuk, hogy lapunk is megtalálható a polcokon. Durkó Irén elégedetlen a könyvek állagával, sok közülük megérett a kiselejtezésre, de a téka anyagi kerete behatárolja lehetőségeiket. Legsürgősebb a kortárs irodalmi művek beszerzése lenne, ezen belül is az ifjúságnak szóló könyvek iránt mutatkozik érdeklődés – sorolja a könyvtárosnő. Az iskolától évente kapnak némi pénzt az állomány bővítésére, emellett magánszemélyek, kiadók adományaiból, valamint pályázatok révén igyekeznek minél változatosabbá tenni a kínálatot. 622 olvasót tartanak nyilván, 350-en rendszeresen felkeresik őket. Az utóbbi években folyamatosan csökken a könyvet kikölcsönzők száma. Az iskoláskorúak és a nyugdíjasok a leghűségesebbek, a középkorosztály szinte alig vesz a kezébe könyvet.

Az olvasási kedv serkentésére különböző programokat szerveznek. Minden évben megtartják a népmese napját szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján. Októberben pedig, az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapjában, részt szoktak venni a nemzetközi könyvjelzőcsere-programban. Volt, hogy Ausztráliába került el a bihardiószegiek könyvjelzője, egy portugál iskolával pedig interneten tartják a kapcsolatot. Minden év februárjában csatlakoznak a Csíkszeredai Megyei Könyvtár kezdeményezte olvasómaratonhoz; idén Szabó Magda írásaiból olvastak fel, jövőre Petőfi Sándor versei kerülnek sorra. Olvasókört is sikerült beindítania Durkó Irénnek, hetente összegyűlnek a könyvtárban, és közösen olvasnak fel. Öt éve helytörténeti témájú eseményeket is szerveznek, vetélkedőkkel, népi mesterségek megismertetésével fűszerezve. A nyitóévben diákok bevonásával egy színes kiadványt is megjelentettek, Bihardiószeg régen és ma címmel. A község általános ismertetőjén túl iskolatörténet, a mezőgazdaság múltja és jelene, szőlészet, a községkép alakulása, mesterségek, kulturális élet, templomok, műemlékek bemutatása is helyet kapott a füzetben, és a település megbecsült szülötteiről is olvashatunk benne. Azóta a magyar és román nyelven íródott munka angol és francia nyelvű változata is napvilágot látott.

A Zichy-kastélyba kerülése után a könyvtárosnőre egy plusz feladatot is bíztak: tárlatvezető az épületben kialakított, az Érmellék hajdanvolt állat- és növényvilágát ismertető, régi halászati és mezőgazdasági eszközöket bemutató kiállítóteremben. A helyszín egyik érdekessége az a hangeffektusokkal gazdagított körkép, aminek köszönhetően úgy érezhetjük, hogy száz évet visszaröppenünk az időben. A technika segítségével 3D-ben tekinthető meg a madarak élőhelye, illetve több életnagyságú élőlény is.