Aki Micskén marad, őrzi a hagyományt

Micske neve oklevelekben már a XIII. században előfordul, első ismert földbirtokosa a Borsa nembeli Lóránd vajda, majd annak testvére, Kopasz nádor volt. A Nagyvárad–Margitta országút mentén, a Berettyóhoz közel fekvő település közigazgatásilag ma Vámoslázhoz tartozik.

A középkorban Sólyomkővár tartozéka volt Micske. A Borsákról a birtok a koronára szállt, majd 1367-ben Telegdi Tamás esztergomi érsek révén rokonaira, a losonci Bánffyakra. Egy 1452-es oklevélben városként említik, hol Micske, hol Miske néven. 1606-ban Bocskai István fejedelem Báthory Gábornak adományozta. A XVIII. század közepén a Baranyi család a tulajdonos. Valamikor a településhez tartozott a Sánczi-puszta nevű község is, ennek nevét ugyancsak a XIII. század első felében, a püspöki tizedjegyzékben említik.

Az 1880-as népszámláláskor 933 micskei lakost vettek számba, közülük 852 magyar, 25 német, felekezeti megoszlás szerint pedig 694 református, 164 római katolikus. 1992-ben 1017-en éltek a faluban, 982 magyar, 30 román. Felekezeti megoszlás: 735 református, 230 római katolikus, 40 baptista, 10 ortodox. A jelenlegi adatok szerint 960-an laknak Micskén, néhány kivétellel mind magyarok.

Szlovákiába csábultak

Augusztus végén kerestem fel a települést, a községközpontban Kosztandi Mihály, Vámosláz elöljárója várt rám, ő micskei lakos. Alpolgármester volt 1992–2000 között, tavaly választották polgármesterré. Elmondta, hogy a falu népességi adatai csalókák: „Tavaly a választások előtt jöttünk rá, hogy Micskéről annyian hiányoznak, mint amennyi Sárszeg teljes szavazótábora. Több mint százan külföldön élnek néhány éve, a fiatalok majdnem mindannyian. Úgy kezdődött, hogy öt-hat évvel ezelőtt egy fiatalember Szlovákiába ment dolgozni – valamilyen vasmunkát végzett –, és ő sokakat kicsábított. Aztán ott alakult egy autóülés-huzatokat gyártó cég, oda pedig kimentek a feleségek is. Sokan közülük már jelezték, hogy nem is térnek vissza. Ami a földművelést illeti, nem hiszem, hogy Micskén van öt ember, aki ebből él meg. A szomszéd falvakból a nagybirtokosok bérbe veszik az itteni tulajdonosoktól a földet, de van olyan mezőgazdasági vállalkozó is, aki, ha lát egy-egy parlagon hagyott területet, anélkül hogy tudná, kinek a birtoka, egyszerűen felszántja és megműveli. Szomorú, hogy az elmúlt tizenhat évben nem nagyon foglalkoztak a földek hivatalos birtokba tételével, a birtoklevelek nincsenek kiállítva. A micskeiek többségének ma is az a dokumentuma van meg, amit az 1991-es földtörvény megjelenése után kapott. Mindenki azt gondolta, hogy ez elég, de azóta sok idő telt el, az idősebbek meghaltak, az örökösöknek pedig ma már nehéz a tulajdonjog hivatalos megszerzése. A gyümölcsösök és a szőlődombok elvadultak, egy kezemen megszámolhatom, hányan művelik meg a szőlőjüket, dzsungel az egész, vaddisznók lakják, s nagy károkat okoznak.”

Az egész falu közművesítve van, de a fúrt kutak nem adnak elég vizet a három településnek, Micskének, Vámosláznak és Királyinak; szivattyúzni kell a vizet, de nem jó a minősége. Közös derítőállomásuk lesz, s ha megépül, beköthetik a házakhoz a Micskén már lefektetett csatornarendszert.

Helybeli munkalehetőséget egy micskei vállalkozó cipőgyára teremtett, mintegy 110 fő részére; a megrendelő olasz. Van egy kis bútorgyár, építkezési vállalkozók is, illetve ketten fóliasátorban termelnek zöldséget. A polgármestertől azt is megtudom, megkísérelték a különválást Vámosláztól, hogy Poklostelekkel együtt, Micske központtal új községet alakítsanak, de nem sikerült.

Helytörténész lelkipásztor

A falu lakosságának mintegy 80 százaléka református, a többiek római katolikusok, baptisták. A plébános Fegyvernekről jár ki.

Gavallér Lajos, a Micskei Református Egyházközség lelkésze az egész megyében ismert személyiség, hiszen a lelkigondozás mellett vállalta a település múltjának, hagyományainak felkutatását és megőrzését, továbbadását – immár 22 kötetben összefoglalva. Elmondása szerint indíttatásában szerepet játszott a történelemtanárai iránti tisztelete és édesapjának példája, aki lelkipásztorként megírta szolgálati helye, Hosszúmező egyetlen monográfiáját. A tiszteletes helybeliek visszaemlékezéseit is felhasználta, levéltári kutatásokat is végzett, és támogatókat is talált a kötetek kiadásához.

A 603 micskei egyházfenntartóból legalább ötven külföldön él. „A vasárnap délelőtti templomlátogatás 18 százalékos; idén volt 9 ifjú és egy felnőtt konfirmandus, de egyhamar nem lesz még egyszer ennyi nálunk. Házasságkötés évente kettő szokott lenni, jövőre négy lesz, temetés általában 15 van évente.”

Az istenháza az 1300-as évek második felében épült, ez a megye egyik legrégebbi temploma, a szentély meg a hajó eredeti, a tornyot átépítették az 1600-as évek második felében, négy fiatoronnyal díszítve. A micskei gyülekezet ifjúsági énekkara minden évben részt vesz az egyházmegyei ifjúsági kórustalálkozókon. Az egyházközségnek sosem volt orgonája, ezért a presbitérium kérésére és határozatára most építtetnek egyet.

Felkarolják a rászorulókat

Nem lehet úgy riportot írni Micskéről, hogy ne említsük meg a Sámuel Szociális Bentlakást; ennek vezetője Bertalan Csilla. „Az otthon azért alakult meg, hogy segítse a szociális hátrányban élő gyerekeket az Érmelléki Református Egyházmegyében. A 2000-es évek elején nyári táborokat szerveztünk szegény gyerekeknek, de tovább mentünk, mivel láttuk, hogy sokkal nagyobbak a gondok. Nem jártak iskolába, mivel egyeseknek megfelelő ruhájuk sem volt. Az intézményben folyamatosan foglalkozunk a gyerekekkel, megtanítjuk őket olyan dolgokra, amikre a társadalomban szükségük van. A gyerekeket vasárnap elhozzuk és pénteken visszavisszük, hogy ne szakadjanak el a családjuktól. Az itteni iskolába járnak, délután visszajönnek az otthonba, megebédelnek, és pedagógusok irányításával készülnek a következő iskolai napra.”

Az intézmény másik fontos tevékenysége a falubeli hátrányos helyzetű gyerekek támogatása, a harmadik pedig a családgondozás. Az elmúlt tanévben 34 gyerekkel foglalkoztak, a létszám változó. Anyagilag az érmelléki egyházmegye támogatja az otthont, de ez nem volna elég, hollandoktól, németektől és egy írországi baráttól is érkezik segítség. A Tiszántúli Református Egyházkerület egy jótékonysági estjének bevételét ajánlotta fel a Sámuel Szociális Bentlakásnak, de a Bihar Megyei Tanácstól és magánszemélyektől is kaptak támogatást.

Görböc és Csillagszerző

Micskén járva nem szabad elkerülni Hodgyai Edit tanárnőt, a Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatóját, a Görböc Néptáncegyüttes vezetőjét. Harminc éve, az akkori román iskolaigazgató kérte fel a temesvári egyetemistaként táncházat vezető új pedagógusát, hogy tanítsa táncolni a gyerekeket. „A Görböc egy dűlő neve Micskén – magyarázza a tanárnő –, de van már Görböc kenyér is, amit augusztus 20-án, Szent István-napon, az új kenyér ünnepén mutatott be egy hajdani táncosunk. Most írom a Görböc múltját, és kiderült, hogy mostanáig mintegy 300-an fordultak meg a táncegyüttesben. A mostaniakat a legképzettebb csapatnak tartom, a legfiatalabbaktól a nagyobbakig. Határon túl is ismernek bennünket, nagyon sok helyen megfordultunk már. Elismert a településen évente szervezett Partiumi Néptánctalálkozó. Ez az 1997-ben rendezett falunapból nőtte ki magát, az idei volt a tizenötödik.”

Hodgyai Edit maga is tagja a néptáncegyüttesnek a férjével együtt, aki a fiukkal zenél is, a lányuk szintén táncol. A tanárnő 27 éve igazgatja a micskei általános iskolát, újabb négyéves mandátumát idén nyerte el versenyvizsgán.

Tanintézetükhöz tartozik a micskei óvoda meg a poklosteleki óvoda és elemi iskola. Az elmúlt tanévben 230 gyerek járt hozzájuk, a létszám sajnos állandóan csökken. Poklosteleken összevont osztályban tanítanak. Micskén négy tanítónő oktat öt osztályt, az óvodában két óvónő foglalkozik a kicsikkel. Működik náluk a Második esély program is, az iskolai végzettség nélküliek részére. Ebben 34-en vesznek részt a régióból, s a négyéves képzés befejeztével tíz osztály elvégzésével egyenértékű oklevelet kapnak.

A Miskolczy Károly Általános Iskolában csak szakképzett pedagógusok oktatnak. A gyerekek VIII. után Váradon és Margittán tanulnak tovább, vagy a borsi iskolát választják, mivel ott van magyar nyelvű szakoktatás.

A falu hírét öregbíti a Hodgyai Edit által kezdeményezett Csillagszerző Matematikaverseny is. A megyei szakasz Micskén, az országos Nagyváradon zajlik le, s a résztvevők tizennégy romániai megye mellett Hajdú-Biharból is érkeznek. Az iskola sok diákja bizonyította már tudását különféle tantárgyversenyeken.

Hazafelé menet csak az országúton ültem autóba, előbb végigsétáltam a házigazdáim szerint másfél kilométer hosszú micskei főutcán. Általában rendezett portákat, sok szép, újonnan épült házat láthattam.

Deák F. József