Gyógynövény-ábécé (165.) – Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.)

A vadgesztenyefélék családjába tartozó fa. Román neve: castan. Vadon a Balkán-félszigeten, Ázsia délnyugati hegy- és dombvidékén terem. Nálunk gyakran ültetett díszfa.

Kérge pikkelyesen repedezett, sötétszürke. Rügyei nagyok, enyvesek. Levelei ujjasan összetettek. Fehér vagy rózsaszínes virágai felfelé álló virágzatba tömörülnek. Májusban virágzik. Termése húsos, zöld, gömbölyű, rendszerint tüskés felszínű tok, átmérője 6–8 cm. Felrepedve kihull belőle az egy-két (ritkán 3) mag. A barna mag felülete frissen fénylő (tárolás során kifakul), nagy átmérőjű, fénytelen, világos színű köldökkel.

Gyógyászati célból a kb. 70% keményítőt tartalmazó magot gyűjtik, kérgét is értékesítik. Házi készítmények előállítására nem, csak gyógyszeripari alapanyagként használható! Hatóanyagai flavonoidok és szaponinok. Csökkenti a gyulladást, javítja a perifériás vérkeringést és a nyirokáramlást. A készítmény intravénásan, illetve kenőcsként helyi használatra, bőrön keresztül vagy szájon át adagolható. Visszérgyulladás, aranyér, visszeres lábszárfekély kezelésében hatásos. Növeli a gyűjtőerek falának rugalmasságát, csökkenti a vénatágulat következtében fellépő pangást. Eredményes a porckorongsérv, a csigolyák egyéb megbetegedései, ülőidegzsába, csonttörések, zúzódások kezelésében is. Veseelégtelenségben szenvedőknek, valamint a terhesség első három hónapjában ellenjavallt!

A fa kérgéből előállítható eszkulin nevű kumarinszármazék fényvédő kenőcsök, emulziók, napolajak alkotórésze. A flavonoidokban gazdag levele és virága is gyógyszeripari nyersanyag.