A gyufa feltalálójára emlékeztek Albison

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű küzdője, Irinyi József albisi szobra magas fák árnyékából emlékezteti az arra járókat, hogy családjára nemcsak az érmelléki szülőfalu lehet büszke, de a magyar nemzet is méltán tartja meg jó emlékezetében.

Május utolsó előtti szombatján, Irinyi János születésének kétszázadik évfordulóján emlékeztek meg a két híres testvérről: míg József a forradalomban szerzett érdemeket, addig János, a zseniális tudós, zsenge fiatalként feltalálta a robbanásmentes gyufát, amit az egész földkerekségen használnak.

A megemlékezés a helyi református templomban kezdődött. Dénes Béla lelkipásztor a reformáció kezdetének 500. évfordulója kapcsán fogalmazta meg mondandóját. Kócza István, Érbogyoszló község polgármestere is házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd Bakó Lajos, a helyi Irinyi József Társaság elnöke szólt az egybegyűltekhez. Bejelentette, szándékukban áll a gyufa feltalálójának is szobrot emelni. A templomkertben már áll Irinyi József szobra, nevét viseli a helyi iskola, valamint egykori lakóhelyük kertjében is emlékhellyel tisztelegnek az albisiak az Irinyiek előtt. A polgármester később lapunknak elmondta, hogy tervezik egy Irinyi-emlékszoba kialakítását is.

A helyi óvodások és iskolások műsora után ez alkalomra íródott versét olvasta fel Mészárosné Fodor Etelka, aki idős kora ellenére ügyesen bánik a szavakkal. Dr. Szabó József bihardiószegi helytörténésznek, a rendezvény fő szervezőjének az ünnepi megemlékezésre tudós szakembereket is sikerült megnyernie. Elsőként dr. Szálkai Tamás debreceni levéltáros-történész nyújtott betekintést az Irinyi család történetébe. Kijelentette, hogy a hiteles történetkutatás nem feltételezésekre, hallomásokra, hanem tényekre alapoz. Egy román lapban 1932-ben azt taglalták, hogy az Irinyi család valójában ortodox vallású volt, eredetileg az Irimie nevet viselte. E feltevésre a történész ekként replikázott: „Ha a források ellent is mondanak egymásnak, és arra nem is derül fény, hogy az Irinyiek eredetileg Irimiék voltak-e, annak fényében, hogy Irinyi János és öccse, József magyarul alkotott, s mindketten a magyar ügy oldalán álltak a forradalom és szabadságharc idején, és ezért börtönbüntetést is elszenvedtek, magyarságukat nem vonhatjuk kétségbe.”

Dr. Tószegi Gizella, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Irinyi János sokoldalú tehetségéről számolt be. A gyufa feltalálása mellett alig huszonegy évesen tudományos munkákat írt, jelentős nyelvújító munkát végzett. A gyufa szavunk is neki köszönhető. Még harmincéves sem volt, amikor kidolgozta a szikes talajok kezelési módszerét. A maga eszközeivel ő is hozzájárult a forradalom ügyéhez, Kossuth salétromsavgyár alapításával bízta meg Nagyváradon – sorolta az Irinyi-kutató.

Dr. Szabó József kutatásai bizonyítják, hogy a bihardiószegi görögkatolikus templomba vitte a család megkeresztelni a fiúkat, de azok később a református vallást gyakorolták. Szabó azt is kiderítette, hogy az ominózus templomot 1868-ban lebontották, ma pékség áll a helyén. Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke biztató szavakkal szólt az egybegyűltekhez: kis települések is adhatnak nagy embereket a nemzetnek.

A templomban megtartott ünnepi megemlékezést és tudományos előadásokat az Irinyi-emlékhely megkoszorúzása zárta.