Gyógynövény-ábécé (160.) – Tölgy (Quercus robur L.)

A bükkfafélék családjába tartozó, magas, terebélyes koronájú lombhullató fa. Erdőket képez, a síkságtól a hegyvidékig megél. Román neve: stejar.

Levelei karéjosak, a termés (makk) kupacsban fejlődik. Gyógyászati célból a kérget gyűjtik márciustól májusig, a fiatal, még sima felületű, legfeljebb 10 cm átmérőjű ágakról. Sok (5–10%) cserzőanyagot (procianidineket, katechincseranyagokat, ellagitanninokat) tartalmaz, ezért összehúzó, helyi gyulladáscsökkentő és vérzéscsillapító hatású.

Külsőleg ekcémára borogatás formájában használják: 1-2 evőkanálnyi aprított kérget fél liter vízzel 15 percig főznek, szűrik, a vizes kivonattal vászoncsíkokat itatnak át, és azokkal fedik a bőrt, 2-3 óránként cserélve. Fürdőkezelésre is alkalmas az ekcémán kívül a végbélrepedés, fagydaganat utókezelésére, fokozott izzadás csökkentésére (lábfürdőként). Kb. 500 gramm kérget 5 liter vízzel 15-20 percig főznek, a kivonatot a fürdővízhez öntik, esetleg vásznon szűrve.

Belsőleg ritkán használják, más növényi részekkel együtt hasmenés ellen.