Megnyílt a Körösvidéki Múzeum új székhelye

Május 18-án, a múzeumok világnapján ünnepélyesen megnyitották a Körösvidéki Múzeumot. A közgyűjtemény hosszú évek után új székhelyén, az egykori nagyváradi királyi hadapródiskola Rulikowski út eleji épületében lelt otthonra.

Az új múzeumi székhelyen még csak öt termet lehetett látogatni. Amint Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök köszöntőbeszédében is elmondta, körülbelül egy évet vesz igénybe a teljes átköltöztetés, ám ez idő alatt folyamatosan nyitnak majd meg újabb és újabb termeket a látogatók előtt.

Elsőként Aurel Chiriac múzeumigazgató köszöntötte a megjelent világi és egyházi elöljárókat, köztük Böcskei László római katolikus, Virgil Bercea görögkatolikus és Sofronie Drincec ortodox váradi püspököt. A beszédek után a már megnyitott termeket be is járhatták a zárt körű rendezvény meghívottai. A nagyközönség a múzeumok éjszakáján láthatta a tárlatokat.

Visszatértek a normalitáshoz – fogalmazott a megnyitón Pásztor Sándor, és azt is elmondta: szeretnék, ha a Körösvidéki Múzeum regionális jelentőségű közgyűjteménnyé válna. Claudiu Pop prefektus üdvözölte mindazokat, akik hozzájárultak a felújítás befejezéséhez, és hozzátette: reméli, mihamarabb megtelnek a múzeum termei. Az éppen az Amerikai Egyesült Államokban lévő Ionuţ Vulpescu kulturális miniszter üdvözletét Alexandru Pugna államtitkár tolmácsolta, s egyebek mellett elmondta, hogy új székhelyén a maga 14 ezer négyzetméterével a Körösvidéki Múzeum Románia legnagyobb közgyűjteménye lesz.

A megnyitón beszédet mondott mégCornel Popa szenátor, a megyei tanács volt elnöke, Ioan Mang jelenlegi alelnök és Virgil Niţulescu volt államtitkár, az ICOM volt elnöke is. Utóbbi felidézte a 2005-ben történteket, mikor az egykori hadapródiskola épülete átkerült a megyei tanács kezelésébe.

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere szerint a közintézmény új székhelyének megnyitója bizonyíték arra, hogy a kultúra nemzeteket is képes összekötni. Nagyvárad és Debrecen a földrajzi közelségen túl hosszú évszázadok óta kulturális, gazdasági, sőt vallási kapcsolatokat is ápol egymással, emlékeztetett az elöljáró. Kitért arra is, hogy Hajdú-Bihar megye székhelye megpályázta 2023-ra az Európa kulturális fővárosa címet, ennek kapcsán a váradi és a Bihar megyei tanáccsal is felvette a kapcsolatot, s megköszönte támogatásukat. A cím elnyerése ugyanakkor az egész régiónak fontos lehet, tette hozzá. Maurizio Passerotti, az olaszországi Dél-Tirol tartomány romániai tiszteletbeli konzulja a gratulációk és a jó kapcsolatok említése mellett kiemelte, hogy bár az épületet „háborúra tervezték, most a kultúrát és a békét szolgálja”.

Ezt követően Varvara Buzilă, a kisinyovi Néprajzi és Természettudományi Múzeum munkatársa beszélt a gyűjteményükből válogatott szőnyegeken megjelenő jelképekről, Magyari Márta, a debreceni Déri Múzeum képviselője pedig a néprajzi gyűjteményükből származó kalotaszegi, dunántúli és matyóföldi viseletekről szólt, felhíva a figyelmet egy kétszáz éves bőrövre. Ezután megnyitották az új székhelyen bemutatott harmadik kiállítást, a 2013-ban elhunyt Nistor Coita festményeiből összeállított tárlatot, majd a látogatók birtokba vehették a már berendezett termeket.