A magyar reformációnak faragtak emléket

Idén ünnepeljük az 500 éves reformációt, és ugyanebben az évben 450 éves a magyar reformáció. Ez utóbbinak állítottak emléket egy hatszor két méteres, fából faragott domborművel a IV. Partiumi Fafaragó Tábor résztvevői.

A munkát húsvétkor kezdték el, és két hét alatt faragták ki a domborművet, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és Csűry István püspök védnöksége alatt készítettek el, s melynek alapanyagát, a vadcseresznyét a szentjobbi huszárok ajánlották fel. A domborművet Kiss János budapesti fafaragó és Szalai Norbert nagyatádi iparművész faragta ki a budapesti Csoma Gergely szobrászművész vezetésével, a szalárdi alkotótábor szervezője pedig Sipos Béla volt, maga is fafaragó. A munkának a régi szalárdi községháza adott otthont, a faragókat a Dani Zoltán vezette szintén szalárdi Agapé Alapítvány látta vendégül, de a helyi református egyházközség és Kindle Norbert vállalkozó is támogatta a tábor.

A domborművet hat, kétszer egyméteres táblából állították össze egységes egésszé. Csoma Gergely szobrászművész elmondta, hogy Sipos Béla a tavalyi fafaragó táborban – annak a Himnusz volt a témája – vetette fel az ötletet, hogy idén a magyar reformációnak állítsanak emléket. A tervet Csoma Gergely készítette el, megrajzolta a magyar nyelvű Bibliát felmutató bibliafordító vagy hitszónok alakját, aki a nemzetnek, a közösségnek mutatja be, adja át az elkészült magyar Szentírást. A terv szerint az erdélyi, partiumi táj jelenik meg az alkotásban, és a református emberek számára egyértelmű jelképek is láthatók, ezek használatával azonban nem törekednek felekezeti kizárólagosságra. Amint Csoma Gergely fogalmazott, azt szerették volna, hogy a szobrászi igénnyel kivitelezett reliefet látva „minden nemzettag esztétikai élményt kapjon”.

Az alkotás ugyanakkor nem egy hatalmas téglalap, hiszen egyes elemei a keret fölé emelkednek. A hitszónok feje fölé a kezét áldón emelő Krisztus alakja például, vagy a bánffyhunyadi, négy fiatornyos, műemlék templom ábrázolása, továbbá egy madárraj, felhőmotívumok emelkednek ki a képből. Mint megtudtuk, az alkotók a modern szobrászat elemeit is bele akarták építeni a műbe.

Annak kapcsán, hogy ez tekinthető-e egyfajta transzcendens kapcsolódásnak, Csoma Gergely elmondta: „Óhatatlanul is az. Az ég felé törő Krisztus alakra rímel, tudatosan a kompozíció része a madárraj, vagy a Bibliát felmutató hitszónok mozdulatára rímel vele szemben a nép egyik tagja, az asszonyfigura, aki a magasba emeli a leánygyermekét, aki csodálkozva rámutat a Szentírásra. Ez a kompozíciós elemeknek olyan páros rímeltetése, ami jobban a kompozíció középpontja felé vonzza a tekintetet.”

A relief elkészítése egyébként két hétig tartott. Megtudtuk azt is, hogy idén még egy alkotótábort szerveznek a fafaragók, annak témája a Szent László-év lesz. A magyar reformációnak emléket állító fa dombormű Nagyvárad-Őssi gyülekezeti termébe kerül. Így teljesül a művészek óhaja is, azaz jobb, ha belső térben lesz a feladvány az időjárás miatt is.