Háy János lesz a márciusi Törzsasztal vendége

Március 24-én, pénteken 18 órától Háy János József Attila-díjas költő, író, drámaíró, a kortárs zene és képzőművészet alternatív világának elismert szereplője lesz a 15 éves Várad folyóirat Törzsasztal sorozatának vendége a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban (Teleki utca). Kőrössi P. József beszélget vele. Háy János 2013-ban a Békéscsabán megszervezett XVIII. Magyar Drámaíró Versenyen a közönség díját és a legjobb drámaíró díját is megkapta.
„… ebben a társadalomban szinte genetikus a feudális gondolkodás: vannak a pozicionáltak, és vannak a nyomorultak, akiket a vezető réteg a sárga földig lealáz, legfeljebb négyévente kuncsorog náluk a szavazatért. Az utóbbi huszonöt év csak rontott a helyzeten. Amikor az új demokrácia kezdetén a nagyszüleim elkezdték kihallani a két háború közötti úrhatnámságot a politikai elit megszólalásából, rögtön megrettentek, hogy hoppá, ez hátramenet. Pedig ők nem voltak a szocializmus bajnokai, de emlékeztek a két háború közötti megalázó viszonyokra, amikor a tiszttartó, ha úgy hozta kedve, büntetlenül pofon vághatta a nagyapámat. Úgyhogy aki a Horthy-korszakot isteníti, nem tudja, miről beszél, és itt nemcsak és nem elsősorban a zsidótörvényekre gondolok, hanem arra az általános áldatlan állapotra, ami az akkori életet jellemezte, a szegénységre, az antidemokratikus társadalomszerkezetre s persze a rasszizmusra is, ami ellen az akkori értelmiség legjobbjai küzdöttek, többek között a népi írók is. És lám, nem kellett a rendszerváltás után sokat várni, máris visszajutottunk az oligarchák, kiskirályok, pökhendi politikusok irányította milliónyi koldus országába. De hol van most az a felelősség, amit Kovács Imre, Szabó Zoltán, Nagy Lajos vagy akár Németh László és Illyés felvállalt?!” (Részlet egy interjúból.)
„Azt hiszem, minden író alapvetően szeretetdeficites. Az írás picit arról is szól, hogy valamelyest korrigálják a hiányt. Persze amikor születik a mű, ez a mozgatórugó nem játszik. Akkor csak az író és a megragadni akart világ között lehet dialógus. A szeretetéhes privát én vágya legfeljebb akkor léphet újra színre, amikor a könyv már készen van.” (Idézet egy másik interjúból.)