Kiemelt témák

XXVI. FESTUM VARADINUM – NAGYVÁRAD, MÁJUS 7–21.

A Szent László-évre és a reformáció 500. évfordulójára való tekintettel kéthetesre terebélyesedik az idei Festum Varadinum. A május 7–21. közötti ünnepi eseménysorozat, illetve az elő- és utórendezvények programját alább olvashatják.

Kitörni a skatulyából

GAJAI ÁGNES váradisága nagykorú lett: a színművésznő tizennyolcadik évadát tölti a Szigligeti Színháznál. Itt alapított családot, ismerik egymást a közönséggel, és bár Sepsiszentgyörgyre „hazamegy”, az embereken át úgy megszerette Nagyváradot, hogy kétségtelenül itt van a második otthona. Úgy fogalmazta meg a két városhoz való kötődését, mint családon belül a férje és a gyerekei iránt érzett szeretetének másságát.

A Nagyváradi Állami Filharmónia áprilisi műsora

A koncerteket csütörtökönként este 7-től a filharmónia Bartók–Enescu termében tartják, a bérletek érvényesek, jegyek a filharmónia székhelyén (Szilágyi Dezső, ma Moscovei utca 5. szám) válthatók hétköznapokon 11–16 óra között.

Az örök játék sodrában

KISS CSABA bánffyhunyadi származású, de amikor 2001-ben, a színművészeti elvégzése után Nagyváradra jött, nemcsak azért tette, hogy szülővárosát könnyen megközelíthesse, hanem mert gyakori sportversenyek kapcsán már ismerte Váradot és megszerette: kisebb, mint Kolozsvár, de meghittebb, otthonosabb. S hogy nem tévedett, azt bizonyítja az eltelt tizenhat év hűsége, és hogy elmondása szerint nem is szándékszik máshová szerződni.

Legfrissebb cikkeink

Semjénben tisztelik nagy elődeik emlékét

Január 22., a magyar kultúra napja minden magyarlakta vidéken jeles ünnep. A különösen gazdag kulturális örökséget magáénak mondható Érsemjénben az év minden napját jellemzi a nagy elődök hagyatékának megbecsülése.

Biharország szobrásza „hetvenkedik”

KURUCZ IMRE mesterei Kirchmayer Károly szobrászművész és Kling György festőművész voltak. A berettyóújfalui szobrász, aki nekiindult a világnak, végül itt maradt „A Berettyó partján, a szennyvizes árok / partján, a holt csendben…” Pedig járt tanulmányúton Lengyelországban és Németországban.

Imádta a munkáját, szerette a diákokat

A magyar nyelv és irodalom oktatása, úgy gondolom, kiemelt fontosságú, és nagy felelősség a tanár számára is. Nem elegendő betartani a tantervet, meg kell szerettetnie anyanyelvünket, irodalmi alkotásainkat, magát az olvasást, sőt fejlesztenie kell diákjainak nemzeti öntudatát. TURAI (KÁSA) ADÉL mindezeknek eleget tett, sőt túl is teljesítette kötelességét.

Fiatal, de tapasztalt lelkész jött Szalárdra

VARGA BOTOND református lelkipásztor nemrég érkezett családjával Szalárdra, hogy elfoglalja az ottani megüresedett lelkészi állást. A nagyváradi születésű tiszteletes szolgált már messzi vidékeken segédlelkészként, kis és nagy gyülekezetekben.

Lánglovag a közösség szolgálatában

A hétköznapi hősök kétségkívül köztünk járnak, nem szükséges messzire mennünk, amikor olyan embereket keresünk, akikre példaképként nézhetünk fel, akik valamilyen rendkívüli szakmában tevékenykednek. A nagyszalontai SZATMÁRI FERENC tűzoltó tiszthelyettes egyike ezeknek.

Ami a könyvből kimaradt

Legújabb Régi képeslapok, régi történetek című kötetemben Nagyvárad-Újvárost mutattam be. De azóta is gyűltek újabb képeslapok. Ezekből adok közre most kettőt.

Szótárral a diákok jobb szövegértéséért

Tavaly év végén jelent meg DANISS GYŐZŐ Mit jelent? című diákszótára a magyarországi Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Cserháthalápy Ferenc, a kiadó külső munkatársa.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

Oldalak